6 héttel ezelőtt, legyőzve minden félelmét, a felelőtlenül és hanyagul kifeszített kerítésünk alatt kibújva úgy döntött, felfedezi a világot...és mindezt a gazdik nélkül.
Meg is lett a baj, ahogy ez lenni szokott az ilyen vakmerő lépéseknél.
Mivel beszélni még nem tökéletesen tud, nem mondhatta el részletesen az éjszakai kalandját, minderre csupán a kis lifegő lábából tudtunk következtetni.
Szökése után hamar visszakúszott a kertbe, ugyanis a körgyűrűn egy autó vagy egy motor elgázolta, ezután nagy nehezen visszaküzdötte magát a kertbe.
Én másnap reggel mentem, hogy megsimogassam és gyanúsan lapított a kis fadobozában. Csak miután hívtam próbált meg odajönni hozzám, de nagyon nehezen kelt ki belőle.
Szörnyű látvány volt, az egyik lábát húzta maga után mintha csak egy gombostűvel lett volna oda tűzve.
Nagyon megijedtem, (mert Andris Pesten volt) hogy egyedül vagyok ebben a helyzetben.
A sógornőm segített bevinni Csipeszt a kórházba.
Az orvos miután meglátta a lábát kijelentette, hogy a sípcsontja kettétört, röntgenre nincs is szükség, irány a műtő.
Soha nem felejtem el azokat a nagy kétségbeesett szemeket, mikor az idegenek karjaiban eltűnt az ajtó mögött.
Én is sírtam, mert nagyon izgultam érte.
Azóta eltelt 6 hét a lába olyan mintha új lenne. (Az is, mert platina van benne.)
Már futkos, falra ugrál, és Cirókát kerget!
Isten másodszor hozta haza nekünk!
Remélem több ilyen kalandja nem lesz, inkább maradjon Bátor helyett Csipesz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése