újabb dózis...

Újabb képriport következik. Az ilyen kis beszámolóinkat elárulom, általában az ihleti, hogy a fényképezőgépünkről letöltjük az itt-ott készült képeket, és rájövünk - mennyi minden történt velünk, amikről be lehetne számolni! Nos, megint egy ilyen fotó-adag következik: dózis a boglárka ucca 22-ből...

Sufni-tuning.
Elkészült életem legszebb, legnagyobb, legcsodásabb és egyben eleddig egyetlen sufnija.

Sufni becsukva.

...és kinyitva.

Közben itt volt nálunk Nono a tengerentúlról... Nonocta, hiányozni fogsz!

Naplemente a nappalinkban. (Nonocta remekműve)

Aztán nyaralni mentünk - ezúttal csak Káptalanfüredre, de amilyen kicsi volt a távolság, olyan nagy élmény volt eltölteni ott egy hetet kettesben-hármasban, olykor négyesben... mint pl. itt az erdőben, amikor Csipesszel kirándultunk.

A házból a fölötte lévő kilátóhoz vezető túra kihagyhatatlan. De a Balatont nem csak ilyen messziről nézegettük, hanem egész közelről is...

...és volt hogy a házikóban maradtunk és "közlekedési eszközök" című festménysorozatunkat festegettük Illés jövőbeli szobájának falára

Például.

Aztán a viharok elől visszatérve a Boglárka uccába, szállodává alakultunk.

Ez a sok tesó egyikük kivételével mind itt aludt. Laci erősíti a szabályt.
Csak nem Boglárka rekord???

De hogy az állataink se maradjanak ki...
Nagy kegyesen megengedtük nekik, hogy a lábtörlőig bejöhessenek. De ők tovább feszegetik a határokat. Cirokot pl. a babzsák közepén találtuk egyik délután - babzsáknak álcázta magát, a formája még hasonlított is, csakhát a színe nem stimmelt. Észrevettük. Hiába, az ember a kisujját nyújtja...