Nagyon szeretem ezt a példázatot. Olyan erő és hatalom van benne. A hullámok tajtékoznak, átcsapnak a tanítványok feje felett, a szél viharos erővel szaggatja a vitorlát, a tenger tombolva dobálja a kis hajót... Aztán egy határozott kiáltás hallatszik, amely áthasítja a hullámok zaját, a szél zúgását és minden elcsendesedik. Nem halkul vagy szelídül a zúgás, a süvöltés, hanem azonnal elnémul minden. Igen ez az, amikor Jézus szól.
Az elmúlt hetekben a lelkem, mint a zúgó, tomboló tenger, elnyelni próbált.
Az ellenség kihasználta a gyengeségem, a fáradtságom, a betegségem.
Nagyon el voltam keseredve amiatt, hogy Illés nem tudott természetes úton világra jönni. Megfosztottnak éreztem magam és attól féltem ez az egész a kötődésemet is befolyásolni fogja és nem fogom eléggé szeretni őt. Visszanézve Isten kegyelme volt, hogy császárral született Illés, akkor is ha ezt ott abban a pillanatban nem értettem és keserűvé tett. A kórházi napok nem segítették azt, hogy kimásszam a gödörből...nem tudtam táplálni a gyermekemet és emiatt még rosszabb anyának éreztem magam. Aztán hazajöttünk és Isten kegyelméből megindult a tejem és végre az ölemben tartva szoptathattam a kisfiamat. Ha őszinte akarok lenni akkor el kell mondanom, hogy el kellett telnie két hétnek ahhoz, hogy megértsem ő a miénk és mi pedig szülővé váltunk. A fáradtság az éjszakai meg nem állás annyira lemerített, hogy még az érzéseket is elvette tőlem.
De az imának és Jézus Krisztus szavának hatalmas ereje van, képes a lélek viharait egy perc alatt lecsendesíteni. Most már tudom, hogy Illés Isten csodája és felfoghatatlan ajándéka. Most már érzem Isten támogató jobbját és erejét éjjel és hajnalban, amikor felsír a kisbabánk és most már örömöt érzek akkor , amikor az ölemben tartom...
Ez az amikor Jézus szól!
1 megjegyzés:
jaj de jó, ezért imádkoztam, annyira örülök!:)
Megjegyzés küldése