annyi minden!

Igazából az előző bejegyzés óta annyisokrengeteg-temérdek-mindenakármi-valamibármi történt már, hogycsakna! Ilyenkor aztán igazán nehéz hozzákezdeni egy újhoz... Szóval most igazán tanácstalan vagyok, de mivel elhatároztam, hogy csakazértis írok, hát tessék, írok :)

És hogy legyen képem is hozzá, ideteszek pár fotót az utóbbi időből, hátha az segít...

Neeem, egyáltalán nem azért kezdem az állatokkal, mintha ők lennének az elsők az életünkben... :) Csak azért mert ők a legkönnyebb téma. Minden nap csinálnak valami vicceset, bolondosat, amiről lehet írni, amin lehet nevetni, (vagy sírni), amiről lehet beszélni... Igen jól látjátok, Csipesz van Cirok helyén, a nagymamámtól kapott zs....-ben. (Sajna egyszerűen nem tudom hogy mi, ennek a kosárfélének a neve, csak azt, hogy "zs"-vel kezdődik, de ha tudjátok írjátok meg!) Ez a kedvenc helye. Sőt! Újabban Cirok is bemászik mellé, és időnként összebújva aluszkálnak. Csipesz életének legnagyobb eseménye azonban az, hogy sétaképes lett! Nem pisil be a póráztól (már csak néha), át lehet vinni a lakáson, és végig az utcán, hegyen-völgyön lehet sétáltatni! Ha pedig hátrafelé az ex-bozótba indul el vele Eszter, akkor Cirok is megy a nyomukban, így háromfős sereglet teszi a sétát. Cirok ilyenkor minden közeledő fát megrohamoz, bevesz, majd leugrik róla, és megy tovább...
Na de nézzünkcsak valami mást is...

Októberben nálunk volt a családoskör alkalma. Ez gyülekezetünk havi alkalma, amikor összejönnek vasárnap délután a családok, és beszélgetünk mindenféle házassági és családi kérdésekről. A gyerekek ilyenkor egy másik szobában hancúroznak, kivéve, amelyik nem bírja tovább. Itt éppen Jonatán az, aki a férjek és asszonyok közti társalgás szakavatott résztvevőjeként tűnik fel...


És a Kúmi is nálunk járt nálunk... Ez itt a képen egy újfajta ökumenikus imaforma, amit kifejezetten a református kismamák és a katolikus férfiak imaközösségére fejlesztettünk ki... ööö... vagy mégsem?
No, és amíg a szobában ez mindez zajlott, addig kint Raja megtalálta, hogy kivel teheti féltékennyé házikedvencét, Döncicát:

Ééééés gyülekezeti zenekarunk alakuló próbája is a MI nappalinkban zajlott! Íme:


Nahát, ennyiminden! És ez még csak a töredékének a töredékének a majdnem-demégnem-demármajdnem-töredéke!